Forza Horizon 4 teszt
Óramű pontossággal érkezett a legújabb Forza játék. Új helyszínre költözött a Horizon autós fesztivál, ezúttal Angliában, a fejlesztők otthonában száguldozhatunk. A negyedik rész nem nagyobb, inkább érdekesebb és változatosabb próbál lenni elődeinél.
Sajátos kihívással néznek szembe a Playground Games dolgozói. A Microsoft brit csapata ugyanis évek óta gyakorlatilag csak saját magával küzd – az árkád, vagy félárkád autós játékok piacán toronymagasan kiemelkedik a Forza Horizon sorozat, amelynek most érkezett (pontosabban ezekben a napokban érkezik) a negyedik része. A fejlesztők a saját maguk által felállított lécet ugrálják át kétévente, közben jól szórakoznak… mi pedig annál inkább. A kérdés sokkal inkább az, hogy egy megállíthatatlanul öregedő franchise-t fenn lehet-e tartani a csúcson, lehet-e még hová fejleszteni a nyílt világú autós játékok kipróbált és rendszeresen ismételt formuláját.
Mindenki ismeri a mantrát, úgyhogy az alapokon gyorsan túl is eshetünk: a Forza Horizon 4 helyszíne – Colorado, Dél-Európa és Ausztrália után – ezúttal Nagy-Britannia, annak is inkább a vidéki részei, plusz Edinburgh városa. A legnagyobb újdonságot a dinamikus évszakok jelentik. Nem, a térkép tényleg nem nagyobb, mint a harmadik részben, ellenben négy változatban is megkapjuk – az évszakok tényleg mindent megváltoztatnak, és ez nem csak marketing szöveg. Szerintem abban megegyezhetünk, hogy Anglia unalmasabb, homogénebb, kevésbé egzotikus helyszín, mint Ausztrália, de a fejlesztők ezt változatos tartalommal és valóban érdekes újításokkal töltötték fel.
A változások már a karrier elején elkezdődnek, a Forza Horizon 4-nek ugyanis a sorozattól szokatlan felütése van. A bevezető események után nem dob a mély vízbe, nem nyílik meg minden lehetőség, ó nem! Először is kvalifikálni kell magunkat a különböző évszakokra. A játék nyáron kezdődik, aztán bizonyos mennyiségű Befolyás (itt így hívják az XP-t) összegyűjtésével bekerülünk az őszi, a téli, végül a tavaszi Horizon idénybe. Csak ezután léphetünk be a „Horizony Mezőnybe” (Horizon Roster), ahol végre elkezdődik az a heti évszakváltás, amit a fejlesztők már előre belengettek. Ez a kvalifikációs időszak persze már a rendes karrier mód része, de alsóhangon is 2-3 óra játék kell hozzá, hogy elkezdődjön a „tényleges kampány”, annak minden lehetőségével.
Ahogy már írtam, a Horizon 4 fejlődésének alapja a Befolyás, amivel szinteket léphetünk, és különböző jutalmakat kaphatunk, de nem ez az egyetlen, amiért játszani fogunk. A karrier versenyek nem bajnokságok többé, mint a harmadik részben, hanem a Blizzard Mountain kiegészítőhöz hasonlóan épülnek fel. Adott öt fő versenyág (Országúti, Utcai, Földutas, Terep- és Gyorsulási verseny), és ezekből van összesen 10-10 forduló. Ha megfelelő mennyiségű XP-t gyűjtöttünk, megnyílik a következő forduló, ami újabb 2-3 versenyt pakol a térképre, és így tovább. Nagyjában és egészében ez körülbelül 110-120 eseményt jelent, mind egyedi útvonallal és körülményekkel. Nem tetszik? A futamok nagy részéhez saját Tervrajzot is létrehozhatunk, ahol beállíthatjuk az egyéni preferenciákat: évszak, napszak, időjárás, autóosztály stb. Lehet, hogy a nyílt világban mondjuk, tél van, de ha te csakis tavasszal akarsz versenyezni, megteheted. Sőt, néhány héttel a megjelenés után egy teljes értékű szerkesztő is érkezik (ingyen), amivel saját útvonalakat alkothatunk és oszthatunk meg, a potenciális versenyek száma tehát végtelen lesz.
A hagyományos versenyek mellett a Horizon 4 egyik nagy újítása a „narratív”, vagyis történettel ellátott kihívások, amik tulajdonképpen a Bakancslista feladatok helyét vették át. Négyszer tíz, tehát összesen 40 ilyen feladat vár, egy-egy tematikára felfűzve. Nem szeretnék spoilerezni, de ezek között van néhány zseniális ötlet, és az egész koncepció sokkal egységesebb és szórakoztatóbb, mint a korábbi, különálló feladatok.
Ha valaki csak a versenyeket nyomja orrvérzésig, akkor maga a karrier olyan 20 órányi játékot garantál, de ki az, aki egy nyílt világban csak a versenyeket pipálgatja szolgai módon? A Horizon 4 egyéb építőkövei mind a helyükön vannak: adott a világ felfedezése, a híres helyszínek és látványosságok, a szokásos bónusz táblák, a mutatványok (traffipaxok, ugratók, sebesség- és drift zónák). Apró, de hasznos változtatás, hogy a zónákban a forgalom automatikusan szellemmé válik, így a civil autók nem tudják tönkre tenni a próbálkozásainkat. Ennél is komolyabb újítás viszont, hogy a nyílt világ ezúttal teljesen online. Ez a „shared world” ismerős lehet már: úton-útfélen találkozhatunk más játékosokkal, akiket kihívhatunk egy gyors csatára, vagy Konvojba verődve közösen teljesíthetünk feladatokat. Ja, csak a miheztartás végett: a karrier összes versenye teljesíthető Szóló, Ko-op, PvP és Rivális módban is.
Az online világtól egyébként nem kell megijedni. A Playground ügyesen kikerülte a rendszer csapdáit – a többi játékos automatikusan csak szellem, így nem tudnak akadályozni semmiben (ütközni csak Konvojtársakkal lehet), és ugyanúgy működik a visszatekerés vagy a megállítás, mint korábban. Ráadásul ez az egész nem is kötelező. Bármikor, egyetlen gombnyomással át lehet váltani Horizon Szóló módba, és az utakon a megszokott Drivatarok jelennek meg. Ugyanez történik, ha megszakad a kapcsolat. A játék akadásmentesen, észrevétlenül vált offline módba.
Ez az online őrület egyébként nem dísznek van: a Forza Horizon 4 egyik legjobb újdonsága a #Forzathon Live esemény, ami az adott szerveren lévő összes játékos számára egyszerre jelenik meg. A pilóták összejönnek a megadott helyen, majd elkezdődik a kihívás, ami három feladatot ad a csoport számára. Ezek különböző mutatványok (például traffipax, drift vagy más trükközés), aminek az eredményét a csoport tagjai együtt adják össze. Ha sikerül teljesíteni, Forzathon Pontokat kapunk, amiket a játék saját boltjában költhetünk el autókra, ruhákra és más extrákra. Nem, a Horizon 4-ben nincs mikrotranzakció, és nincsenek loot boxok. Minden, ami a játékban van, csak és kizárólag kreditekkel, pörgetésekkel, vagy Forzathon Pontokkal szerezhető meg.
Ha már itt tartunk, átalakult maga a #Forzathon rendszer is. Napi és heti kihívásokat kapunk (utóbbi elég komoly, többlépcsős feladat), amikért szintén Pontokat zsebelhetünk be. A Pontok nem járnak le, ezeket tetszés szerint lehet gyűjtögetni, a bolt kínálata pedig hetente frissül.
Szintén új dolog a Horizon 4-ben a testreszabhatóság és az előrehaladási rendszer. Karakterünket most már ruhák és kiegészítők százaival szerelhetjük fel, persze ezeket előbb meg kell nyitni. Angliában több helyen házakat is vehetünk, amik egyrészt gyorsutazási pontként szolgálnak, másrészt passzív extrákat is biztosítanak, nem mellesleg gyönyörű szépek is, és ForzaVista háttérnek is használhatók. Minden, amit a Forzákban megszoktunk és szerettünk, itt van egyébként: az autók tuningolása, fejlesztése, festése, fotózása. Az a fantasztikus, hogy bármit csinálunk, azzal fejlődünk, Befolyást szerzünk. Fotózással, festések, beállítások megosztásával is tapasztalati pontokat kapunk, de még Mixer közvetítéssel is! Természetesen a Kudos rendszer is visszatért, a skill pontokat viszont nem globális perkekre költhetjük el, hanem ezúttal minden autónak saját „képességfája” van, különböző, leginkább a trükk pontokat növelő bónuszokkal.
A Forza Horizon 4 persze nem csak újdonságokból áll, az alapjai hűek maradtak a sorozathoz, és továbbra is követi a „szebb, nagyobb, jobb” elveket. A játéktér ugyan nem nagyobb, mint korábban, cserébe a négy évszak igazi változatosságot kínál. Az égbolt, a bevilágítás, az összes grafikus elem, de még a terepviszonyok is megváltoznak, a vezetési élményről nem is beszélve. Több autót is kapunk: ezúttal már 460 járgánnyal indul a játék, ennyi kocsi még soha nem volt egyetlen Horizon epizódban sem (sajnos azonban valamilyen licenszprobléma miatt a Mitsubishi modelljei ezúttal hiányoznak). Karrier eseményből kevesebb van, viszont a kevesebb néha több: összességében ez egy sokkal frissebb, változatosabb élmény, kevésbé fullad unalomba, mint a korábbi részek, mert itt minden verseny egyedi, sőt, vannak szezonális események, trükkök és bajnokságok is.
Mindezekből látszik, hogy a Forza Horizon 4 iszonyú összetett játék, a rengeteg funkció és lehetőség áttekintéséhez és megértéséhez több időre volt szükségem, mint korábban bármikor (persze az is egy valid lehetőség, hogy csak öregszem). Gondoljunk bele: karrier versenyek, Horizon Történetek, online események, #Forzathon, multiplayer, Riválisok, karakter testreszabás, jutalmak, klubok, fejlődés, felfedezés… Attól lesz igazán jó ez az egyveleg, hogy a különböző játékmechanikák jól kiegészítik egymást, így a „flow” soha nem törik meg. Mindig van mit csinálni, egyre-másra nyílnak meg az új opciók, benépesül a térkép, a játék pedig állandóan szórja a jutalmakat. A Playground Games nagyjából kimaxolta a formulában rejlő lehetőségeket. Nem csoda, hogy még az új menürendszer is megszokást igényel. Ennyi funkcióval először kész káosznak tűnik. Idővel persze már lehet tudni, mi hol van, de talán némi áramvonalasítás ráfért volna.
Ha nem a menüket turkáljuk, hanem vezetünk (ami egy autós játéknál elég gyakori, ugye), akkor nagy forradalomra nem kell számítanunk, viszont ami nincs eltörve, azt nem is kell megragasztani, tartja az angol mondás. A Forza Horizon 4 továbbra is tökéletesen egyensúlyoz az élethűség és a könnyed, árkádos stílus között. Az autók irányítása nagyon jó, kikapcsolt segítségek mellett odafigyelést igényel, az elődökhöz képest jobban érezhető a járművek súlya. Könnyebb lesodródni a kanyarokban, mint a harmadik részben, és én úgy érzem, a fékutak is nőttek, ez persze abszolút autófüggő, nem beszélve a beállításokról és a fejlesztésekről. Nagyobb szerepe van a gumiválasztásnak is: télen, a mély hóban nem fog senki Lamborghinivel vigéckedni, a sáros utakra is célszerűbb a „rali gumit” felszerelni, ami viszont aszfalton jobban csúszik.
Az autók fejlesztése ugyanúgy zajlik, mint korábban, néhány apró újdonsággal: jóval több kocsira rakhatunk body kitet, kiszélesített, vad aero készletet, és most már van drift felfüggesztés is, ami jelentősen megkönnyíti a farolásrajongók dolgát. Én általában nem szeretem a driftet, de itt még ez is élvezetes – ami nem hátrány, tekintve, hogy az egyik Horizon Történet „Drift Klub” névre hallgat…
Beszéljünk akkor a technikai részről, a fejlesztők ugyanis egyértelműen szintet léptek a korábbi játékokhoz képest – egyszerűen elképesztő, ahogy a Forza Horizon 4 kinéz. Megkockáztatom, hogy minden idők talán legszebb autós játéka, nyílt világú produkcióként még a kötöttpályás anyagok legtöbbjére is köröket ver. Nagyon sokat lehetne írni a grafikáról, mert ez a dinamikus világ az évszakokkal, napszakokkal és időjárási körülményekkel olyan jeleneteket képes produkálni, amiket még nem nagyon láthattunk.
Sokat fejlődött például a növényzet: természetesebb a fű, részletesebbek a fák és a virágok, mindenhol élesebbek a textúrák, legyen az Edinburgh belvárosa, a takaros vidéki kis házak, a rombolható kőfalak, vagy a folyton változó állapotú utak… A bevilágítás magasan a legjobb a sorozat történetében, egészen elképesztő napfelkeltékkel és –lementékkel, döbbenetes fény-árnyék hatásokkal. Aztán ott vannak az apróságok: ahogy éjszaka a fényszórók és a féklámpák valóban világítanak, hogy a felvert por, eső és minden részecske effekt a megfelelő színnel van megvilágítva, nem lógnak ki a jelenetből, és ahogy a mély hó, a tengerparti laza homok, vagy a puha sár rendesen deformálódik a kerekek alatt. A fejlesztők nagyon sok apró trükköt építettek a grafikus motorba, amitől a látvány és az összhatás szebb lett, mint valaha.
Itt is visszaköszönnek a fotorealisztikus égboltok. Látni, ahogy a távolban beborul az ég, Angliában pedig nem ritka vendég az eső. Tavasszal és ősszel szinte állandóan esik valami, de van köd, felhőszakadás, hószállingózás és hóvihar is, időjárási frontok jönnek-mennek. Továbbra is megunhatatlan az a látvány, amit az elvonuló vihar után kisütő Nap produkál, és a felszáradó pocsolyákat kerülgetjük, a Horizon 4 színvonalán meg aztán pláne. A kerekek által kitaposott sárban megáll a víz, és még lehetne sorolni, milyen apróságokat jelentenek a dinamikus évszakok. Felesleges képeket és videókat nézni, mert minél többet játszik az ember, annál több pillanatnyi élmény éri.
Xbox One X-en lehetőség van választani natív 4K/30 fps, illetve 1080p/60 fps mód között (ezeket a játék „grafika” és „teljesítmény” módnak hívja). Ez az első Horizon játék, amit az alapoktól X-re fejlesztettek, és egyszerre optimalizálták mindkét módra. Ez nem ilyen tessék-lássék választás, hanem igazi, fix 60 fps, ami a nyílt világú játékok esetében (konzolon legalábbis) teljesen példa nélkül áll. Ilyenkor az egész játék így fut, a menük is, a fotó mód, a drón mód, minden. Szürreális és döbbenetes élmény ilyen látványt ilyen tükörsimán mozogva látni, képtörés vagy érezhető belassulás nélkül. Kompromisszumok persze vannak – jobban látszik, ahogy a növényzet részletessége (LOD) előttünk vált, és talán az árnyékok sem olyan szépek, de a 60 fps olyan mértékben dobja meg a játékélményt, hogy ez bőven vállalható. Ez tényleg az a játék, ami miatt érdemes Xbox One X-re váltani.
Néhány nappal megjelenés előtt, amikor ezek a sorok íródnak, sajnos még vannak a Forza Horizon 4-nek kiforratlanságai, és minden érdeme ellenére ezek mellett nem szabad elmenni. Az online rész például nem tökéletes – az osztott világ még ilyen kevés játékos mellett is produkál akadásokat, „gumiszalag” effektet (amikor egy pillanatra lelassul, majd visszagyorsul alattunk a táj), ami pedig teljesen szokatlan, hogy egy alkalommal le is fagyott. Sajnos gyanítható, hogy megjelenéskor a sok játékos miatt a szerverek köhögni fognak, de reméljük, a fejlesztők hamar úrrá lesznek ezen a problémán. Addig is, ha valaki ilyet tapasztal, váltson inkább Szóló módra.
Ugyancsak kritika illeti az autók hangját, amik elég generikusnak hatnak, akár szól közben a rádió, akár nem. Senki ne számítson hangosan ordító, dübörgő, de legfőképp teljesen egyedi hangokra, mert azok itt nincsenek – ez talán a Horizon 4 egyetlen, kissé elnagyolt területe. Ahogy a Forza játékokba egyre több autó kerül, úgy lesz egyre nehezebb visszaadni a hangzásukat, és mintha ez itt is háttérbe szorult volna. A kiváló zenék és a változatos rádióadók kárpótolnak valamelyest, ezek remek hangulatot kölcsönöznek hosszú távon is. És, ha még kötözködni kell, felhoznám a hosszú töltési időt – legalább egy percig tart belépni a játékba. Ez nem újdonság, a korábbi részek is ilyenek voltak, de kár, hogy ezen nem sikerült javítani.
Van még itt valami, amiről nekünk, hazaiaknak érdemes beszélni: a játék végre ismét magyar nyelvű! A Horizon 4 magyarítása egész jól sikerült, és a közhiedelemmel ellentétben igen sok dolguk volt a fordítóknak, mert rengeteg szöveg van a játékban, de azért akadnak meredek kifejezések. „Kiállítást” például ne keressen senki, ez az angol Exhibition versenyek magyartalan fordítása, ahogy az Epic–Eposzi páros is necces, de a prímet a Barn Find (Csűrlelet!!!) viszi. Ezen a ponton már írás közben is röhögök. Ezektől függetlenül a magyarítás üdvözlendő, és reméljük, hogy lassan sztenderddé válik a Microsoft játékok esetében is.
A Forza Horizon 4 nem forradalmasít semmit – pontosan ugyanazokat az alapokat viszi tovább, amiket az előző három részben megismertünk. De a brit fejlesztők mindezt olyan tartalommal, és olyan sok apróbb-nagyobb (ha úgy tetszik: motorháztető alatti) újítással és finomítással dobták fel, ami újfent kötelezővé teszi. A tökéletesre hangolt vezetési élménytől kezdve a fesztivál hangulatig, a Playground Games nem képes hibázni, grafikailag pedig új szintre emelték a sorozatot, fél lábbal a következő generáció küszöbén topogva. Személy szerint nem gondoltam volna, hogy a harmadik rész után még van tovább, de ezek a varázslók ismét rám cáfoltak. Ez a sorozat legjobb darabja, az a játék, ami miatt érdemes Xbox One X-et venni, vagy arra váltani. Az online rész még csiszolást igényel, Anglia pedig talán nem a legizgalmasabb helyszín, de amit ez a produkció kínál, az jelenleg ennek a műfajnak a csúcsa. Színtiszta autós ünnep és örömjáték – mindenki tartozik magának annyival, hogy ezt átélje.
9
A teszt az Xbox One X verzió alapján készült. A tesztpéldányt a Microsoft Magyarország biztosította.
