Sunset Overdrive teszt
Szörnyek, világvége, túlélés, korrupt gonosz és az emberiség megmentése. Népszerű témák manapság, és az Insomniac Games Xbox One exkluzívja is ezekre az alapokra épít. De hogy teljesen másképp közelít a témához mint mások, az is biztos. Apokalipszis ennyire szórakoztató még nem volt, a fejlesztők terve szerint legalábbis. Teszt.
Akár nagyon röviden is el lehetne intézni ezt a tesztet, mert a Sunset Overdrive stílusa bizonyosan vízválasztó lesz a játékosok között. A dolog nagyon egyszerű: ha kiráz a hideg a játék vizuális stílusától, őrült szereplőitől, színes-szagos világától és idétlen humorától, akkor ez nem a te játékod. Vannak más sandbox címek, menj, és ments meg egy szürkébb, sötétebb világot. Ha viszont nyitott vagy egy teljesen új IP-re, egy nagyon frissnek ható (bár valójában egyáltalán nem új) koncepcióra, egy vidám, a szórakozást minden másnál előrébb helyező játékra, akkor jól figyelj. Ez lehet az idei ősz meglepetése.
Sunset City sorsa nem épp rózsásan alakul. A Fizzco cég egy új energiaitalt vezet be a piacra - eddig nem is lenne probléma, csakhogy van egy apró pici bökkenő: az Overcharge Delirium XT nevű italtól az emberekből narancssárga, hólyagos, gusztustalan mutánsok lesznek, akik még több üdítőt akarnak. Főhősünk (aki lehet férfi vagy nő, mi alkotjuk meg, öltöztetjük és szabjuk testre bármikor a játék során) élete így egy csapásra megváltozik: szimpla takarítóból a város és a világ megmentője lesz!
A Sunset Overdrive egy hamisítatlan sandbox játék. Ez egy hatalmas, gyönyörű, ízig-vérig játszótér, és szó szerint "játszó tér". A város minden sarka, a földszinttől a felhőkarcolók tetejéig úgy lett megtervezve, hogy abban minél jobban szórakozzon a játékos. Van persze történet és narratíva, jópofa (tényleg humoros) átvezetők, mellék- és főküldetések, objektívák, megszámlálhatatlan gyűjthető dolog, de a lényeg akkor is maga a nagybetűs Szórakozás, a városban való mászkálás, harc, ugrálás, csúszkálás, vagyis minden, ami akár egy sandboxot, akár egy akciójátékot, akár egy platformert naggyá tesz.
"A talaj láva." - állítják szemléletesen a fejlesztők (még egy ilyen nevű achievement is van), és ha nem is szó szerint kell értelmezni a mondatot, a lényege megkérdőjelezhetetlen. Ebben a játékban a talajszinten esélytelen vagy a túlerővel szemben. Az OD-k (a csúf narancs mutánsok) egy perc alatt szétkapnak, a Scabek (az emberi ellenségek) messziről lelőnek, a Fizzco robotok pedig egy pillanat alatt felaprítanak. Nem, a Sunset Overdrive nem hagyományos akciójáték. Itt az akrobatikának nagyobb szerepe van, mint a futkosásnak és a célzásnak.
Valójában persze ez nem új koncepció, és az Insomniac sem találta fel a spanyol viaszt, láttunk már hasonlót a Jet Set Radioban és a Tony Hawk játékokban is (amely két cím bevallottan komoly inspirációs forrás volt). Villanyvezetékeken, szegélyeken, párkányokon csúszhatunk, számtalan tereptárgyról ugorhatunk hatalmasakat, falon futhatunk és ezeket összekötve szinte megállás nélkül a magasban maradhatunk, így csúszva-ugrálva sokkal nagyobb biztonságban vagyunk az ellenségtől, mint lent a földön. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek ezekre a mechanikákra, erőfeszítéseik pedig kifizetődtek: a Sunset Overdrive irányítását ugyan szokni kell kissé, de ráérezve a lendületére és ritmusára, tényleg rendkívül szórakoztatóvá válik a városban való navigáció és a harcok is. Mindehhez az Insomniac a legőrültebb fegyvereket adja a kezünkbe, van itt bowling golyó lövő, savat köpő, bakelit lemezeket szóró kézifegyver, de robbanó plüssmacikat és tűzijátékot okádó kreálmány is. A játék minden pontja a menüképernyőktől a szereplők stílusán át az utolsó bokorig őrült, színes és változatos.
Tény, hogy a Sunset Overdrive is "csak" egy sandbox játék, és vannak bizonyos törvényszerűségek, amik alól nem tud kibújni. Menj oda, keresd meg, beszélj vele, lődd le. Nem ez a játék fogja új alapokra helyezni a stílust (már ha ez egyáltalán lehetséges), de a készítők mentségére legyen mondva, hogy fantáziában a küldetések megtervezésekor sem szenvedtek hiányt. A kampányban egyszerűen nincs két ugyanolyan misszió, mindegyikben van valamilyen csavar, újdonság vagy egyedi ötlet. Változatos és nagyon-nagyon szórakoztató, mindezt rendkívül hangulatos zenék, vicces szövegek, profi szinkronmunka támogatja meg. Valahol a színes-szagos máz alatt az Insomniac gyermeke is a megszokott módon működik, de a körítése és a stílusa abszolút kiemeli a hasonló alkotások közül. Egész egyszerűen változatosabb és mókásabb a többi játéknál.
Ma már szinte el sem lehet képzelni nagyszabású játékot valamiféle szerepjátékos elemek nélkül, ilyenek a Sunset Overdrive-ban is akadnak szép számmal. Fegyvereinkre "ampokat" aggathatunk, amik bizonyos "stílus szint" felett aktiválódnak. Karakterünkre pedig perkeket is vehetünk (több lőszer, több energia stb.), ezeket a játék nemes egyszerűséggel Overdrive-oknak hívja. Vannak csapdák is, ezeket az éjszakai, "védd meg a főhadiszállást" típusú küldetések esetén vethetjük be. Képességeink és fegyvereink tehát jelentősen testreszabhatók, és mindennek a kulcsa a stílusos játék, vagyis hogy elég profin közlekedjünk, csússzunk, pattogjunk. Ha így teszünk, a harcok során egyre pusztítóbbá válunk.
A hosszú és változatos kampány mellett a város kismillió egyéb tevékenységet tartogat. Többszáz összegyűjthető tárgy (tornacipők, mobiltelefonok, vécépapírok, ballonok), amelyekért további ampok nyithatók meg. Különböző kihívások, amikben Xbox Live barátainkkal mérhetjük össze magunkat. Mellékküldetések (Quest-ek), és persze ott van a többjátékos Chaos Squad mód is. Ez maximum 8 fő által játszható. Először a városban lévő küldetéseket kell minél jobb eredménnyel teljesíteni. Ha két ilyen misszió teljesül, akkor jön a végjáték, a bázis megvédése oltári túlerővel szemben. Akár sikerül, akár nem, a végén mindenki összpontszám alapján különböző extrákat kap: ruhát, pénzt, ampokat stb. Érdemes ezt a módot is sokat nyomni, lehetőleg minél több fővel, a kihívás ugyanis sajnos nem skálázódik: két játékossal ugyanolyan nehéz, mint nyolccal, így értelemszerűen csak egy nagyobb csapatnak van reális esélye sok pontot gyűjteni.
Grafikailag ez a játék nagyon kiforrott, egységes képet mutat. A város nemcsak hatalmas, de nagyon sűrűn beépített is, mégis jól néz ki, nincsenek elnagyolt részei. Minden nagyon színes, a paletta szaturáltsága még éppen nem hajlik át giccsbe. Mindig süt a Nap (kivéve éjszaka, persze), csodásak az effektek, részletesek a textúrák és profik az animációk. A játék mindvégig teljesen stabilan tartja a 30 fps képfrissítést, akkor is, ha többtucat ellenség rohan, lő, robban egyszerre, a látótávolság pedig figyelemre méltó. Egyszerűbben szólva ez egy nagyon szép cím, egyike a jelenleg elérhető legszebb sandboxoknak. Kissé karikatúrába hajló művészeti iránya persze megosztó, és itt vissza is kanyarodok az első bekezdéshez: ha ez neked nem jön be, nincs mit tenni. Itt minden nagyon trendi, humoros, modern, felbukkannak mémek, netes idézetek, idétlen és kretén szövegek, de az összkép végül vizuálisan, hangban és játékmenetben is nagyon erős.
A Sunset Overdrive nem váltja meg a világot, és magát a sandbox műfajt sem. Jellemző a fejlesztők humorára, ahogyan a videojátékos kliséket is kezelik. Viszont épp ez a humor, ez a (sajnos ma már egyedinek számító) stílus az, ami kiemeli a játékot a hasonló próbálkozások közül. Játékmechanikája biztosan szokatlan lesz a hagyományos, utcán lövöldözős anyagokhoz szokott emberek számára, de aki örömmel gondol vissza a Jet Set Radio, vagy akár a Crackdown őrültségeire, az ezt is nagyon fogja élvezni. Ez olyan igazán "videojátékos" játék, igazi időrabló, élvezetes, szórakoztató játszótér. Ebből a formulából a készítők kihozták a legtöbbet, még ha egy lépéssel nem is tudtak tovább menni, bár nem is biztos, hogy akartak. Gyönyörű, színes, kiforrott, tartalmas, mókás - ezt vártuk és ezt is kaptuk. Se többet, se kevesebbet. Most pedig ha megbocsátotok, megyek vissza OD-kat irtani.
8
