Train Sim World: Founders Edition teszt
Pecázás után vonatozni hív bennünket a Dovetail Games. Ehhez hasonló játék konzolon még nem volt, a Train Sim World ezért mindenképp hiánypótló játék. De vajon jó is?
Demjén Ferenc óta tudjuk, hogy a vonat nem vár, és hogy Rózsinak mennyire igaza volt, azt most minden Xbox One tulajdonos első kézből megtapasztalhatja. A Dovetail Games új játéka a feszített menetrendekről szól. A csapat első játéka, az Euro Fishing egy ritkán feldolgozott témát (a horgászatot) öntött egészen élvezetes formába, most egy újabb elhanyagolt műfajon a sor. Vonatszimulátort kaptunk a britektől, úgyhogy szíveskedjenek vigyázni, az ajtók záródnak.
A Train Sim World, hasonlóan a cég többi játékához, moduláris felépítésű – az Xbox One verzió a Great Western Express modullal indít, amelyben egy vasútvonal és háromféle vonat található. A London Paddington pályaudvar és Reading közötti, nagyjából 55 km-es vonal teljes egészében ki van dolgozva, a három vonat, bár ez a szám kevésnek tűnik, valójában igen eltérő és változatos kihívást nyújt. Vezethetjük a Class 166 elővárosi vonatot, ami többnyire „minden állomáson és megállóhelyen megáll” a két végállomás között, aztán ott a Class 43 HST (nagysebességű vonat), ami akár 200 feletti tempóval száguld a vonalon, végül a Class 66-os mozdony, aminek piros-sárga festése és kocka alakja nekünk, magyaroknak is ismerős lehet.
Érdemes kezdetnek a Tutorial módot elvégezni, amely mindhárom mozdony esetében elmagyarázza, hogyan kell üzembe helyezni, elindítani és megállítani. Oda kell figyelni, mert ez tényleg szimulátor – a műszerfal szinte összes kapcsolója működik, a tehermozdonynál már a puszta elindulás is egy komplett procedúra, nem beszélve a fékrendszeréről. Pont ez adja a játék szépségét: tényleg úgy érezzük, hogy mi vezetjük a járművet, első élményként már az is félelmetes, ahogy ezek a soktonnás gépszörnyek megindulnak, hát, még amikor a megállókba kell velük (azokon nem túlszaladva) beállni!
A Train Sim World végső soron erről szól: az adott vasútvonalon a különböző járatok üzemeltetése, és az azokkal való közlekedés. Szerintem ne akadjunk le azon, hogy ki az, aki egy fárasztó nap után még a videojátékokban is „dolgozni” akar – ezek a játékok egyre népszerűbbek, a farm szimulátoroktól kezdve a repülőgépekig. Aki vonatozni akar, annak két lehetősége van: a Scenario mód, és a Services.
Scenario módban, ahogy a neve is mutatja, különböző helyzetekben kell eligazodnunk. Például a karácsonyi csúcsforgalomban kell menetrendet tartani, esős ítéletidőben célba érni, vagy épp problémás teherszállítmányokkal közlekedni. Ezek a küldetések elég időigényesek (többségük akár egy óra, vagy annál több is lehet), de nem nehéz egyik sem. A tehervonattal a legnehezebb boldogulni, illetve néhol olyasmit is meg kell tennünk, amire a gyakorló mód nem készít fel (például váltók kézi állítása). Ezt leszámítva alapvetően csak közlekedni kell, vagyis egyik megállóból a másikig menni, betartva a menetidőt. A késés önmagában nem probléma, legtöbb figyelmünket a szemaforok fogják lekötni, tilos jelzésen átmenni ugyanis a küldetés elbukásával jár.
Ebben a modulban összesen 5 ilyen szcenárió van, ami sajnos nem valami sok. Ha ezekkel végeztünk, onnantól a Services mód marad. Itt szabadon választott évszak és időjárási körülmények között, a teljes napi menetrendből válogatva ülhetünk be bármelyik járat gázkarja mögé. Aki akar, oda-vissza ingázhat a nagysebességű vonattal, én például rászoktam arra, hogy a valós időhöz közeli járatokat vezetem, így a játékban is annyi az idő, mint a valóságban, és így hangulatosabb. De teljesen szabadon döntünk, sőt, FPS módban szabadon mászkálhatunk az állomásokon, és bármelyik éppen ott ácsorgó vonat vezetését átvehetjük, ha kedvünk tartja.
Bár a tartalom jelenleg összességében kevés, a fejlesztők további modulokat ígérnek, méghozzá ingyenes frissítés keretében. A PC verzió alapján az Xbox játékosok a New York NEC (North-Eastern Corridor), illetve a német S-Bahn Rapid Transit kiegészítőkre számíthatnak, remélhetőleg mielőbb. Ezek új tájakat és vonatokat, illetve új küldetéseket jelentenek majd. Addig is jól el lehet lenni a brit vonallal is, leginkább azért, mert az Xbox kontrollerre szabott irányítás meglepően jól sikerült.
Nagy ötlet a fejlesztők részéről, hogy a legsűrűbben használt funkciókat közvetlenül a kontrollerről vezérelhetjük. Így a gáz- és fékkarok, vagy az ajtók nyitása, zárása anélkül oldható meg, hogy konkrétan rá kellene néznünk az adott kapcsolókra. Normál közlekedés esetén másra nem is nagyon van szükség – a játék nem szól érte, ha mondjuk nem a megfelelő világítást állítjuk be, vagy nem kürtölünk a megállók előtt. Az FPS nézet mellett külső kamerák is vannak, és végső soron akár ezekből is vezethetünk, hiszen a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a vonattal időben sikerüljön lelassítani, és megállni a megfelelő helyen. A jól átgondolt irányításnak köszönhetően ezt kameranézettől függetlenül megtehetjük.
De ami igazán tetszik a Train Sim Worldben, az a hangulata. A játék nem egy technikai csoda (sőt, nagyon messze áll attól), mégis tökéletesen átadja a vonatozás élményét, bármennyire is monotonnak és unalmasnak tűnhet. A járművek teljesen élethűen viselkednek, tényleg oda kell figyelni a kilométeres fékutakra, a jelzőlámpákra. Más szerelvények is közlekednek, vagyis a napi menetrend a teljes vonalon zajlik, nem csak illúzió. Szintén nagyon hangulatos a napszakok változása, egy-egy korai járat esetén, a peronon állva tényleg olyan érzés, mintha egy álmos, csendes hajnal friss levegőjét szívnánk magunkba, miközben a vonat csendesen dorombol az indulásra várva.
Annak ellenére hangulatos a játék, hogy a grafikája nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A vonatok kidolgozása nagyon szép, részletes, élethűen tükröződik rajtuk minden, és meggyőzően zakatolnak, rugóznak, dülöngélnek a sínen száguldva. Az állomások is rendben vannak, a Paddington pályaudvar kimondottan szép, a táj többi része viszont inkább csak funkcionális és elnagyolt. Nagyobb probléma a képfrissítés, ami néha iszonyúan le tud lassulni, a grafikus beállítások pedig a minimumot is alig hozzák – orrunk előtt megjelenő talpfák és árnyékok, például. Persze lesz még optimalizálás, később Xbox One X támogatás is várható, de a Train Sim World jelenleg még nagyon bétaszerű állapotban van.
Ezt tükrözi az is, hogy a körülöttünk lévő világ nem él eléggé. A szép bevilágítások és a hangulatos környezet mellett az érme másik oldalán baltával faragott és animált utasok vannak, akik sokszor nem is szállnak fel/le az állomásokon, csak állnak bambán. Ne várjunk nyüzsgő állomásokat, élő-lélegző nyílt világot, ez a játék nem erről szól. Itt maguk a vonatok, a száztonnás gépszörnyek szimulációja a lényeg, a többi elem fapados és másodrendű.
A Founders Edition alcímet viselő kiadás több szempontból is az említett early access, vagy Game Preview állapotot idézi, bár hivatalosan nem az. A tartalmán és a technikai állapotán is érződik, hogy ez a játék még nem teljes, még nincs kész. Viszont így is érdemes tenni vele egy próbát, egyrészt, mert jó árban van, másrészt pedig tényleg hiánypótló alkotás. Nagy potenciál is van benne – ha rendszeresen bővítik, akkor egy igazán kiváló szimulátor válhat belőle. És ami a legfontosabb: jó vele játszani! Visszaadja a vonatozás, az utazás élményét, kellemes, relaxáló játék, ami azért tud látványos is lenni. Azoknak mindenképp ajánlható, akik valami egyedit és különlegeset keresnek. A Dovetail Games produkciója, ha nem is Szerelemvonat, azért érdemes felszállni rá!
7
